gyorsabb, mint valaha
Ember legyen a talpán, aki tudja tartani a tempót. Azt a tempót, amit olyan tényezők diktálnak, amikre semmi ráhatásunk nincsen. Mégis ettől tesszük függővé magunkat, a dolgainkat, az életünk történéseit. Egyre gyorsul minden, jobban, mint valaha, és olyan dolgoknak vagyunk kitéve, amiknek ellenállni egyre nehezebb. Balin pihentem 2 hétig, és rengeteget tanultam ott a tempóról. Arról a tempóról, ami a közlekedésükben is tükröződik. Nem sietnek. Türelmesek. Minden rendben van.
Érdekes, hogy el kell utazni a világ másik felére, hogy megértsük, lehet másképp is. Úgy, ahogy az ősi bölcsesség is mondja. Lehet nyugalomból, egyszerűségből, elégedettségből. Meg lehet erőből, akarásból, viszont annak nem lesz jó vége. Szóval minden változik, bennem is változnak a dolgok, amiket gondoltam fél éve, megdőlni látszik, amit hittem gyerekként, teljesen átalakult, és ebben a zajban keresem, hogy ki vagyok én. Az biztos, hogy a zaj forrásait igyekszem csökkenteni, amennyire csak lehetséges. Tegnap letöröltem a Facebook és Instagram alkalmazásokat a telefonomról, nem vagyok hajlandó pörgetni őket. Eddig sem töltöttem ott sok időt, most viszont egyáltalán nem fog izgatni. Persze, a vállalkozásomból kifolyólag posztolok - ezt meg tudom tenni böngészőben is a laptopomon. És ez bőven elég.
A metrón, unalomból, vagy csak úgy nem görgetek többé. Értékesebb annál az életem, hogy mások hamis dolgait nézegessem, így elég volt. Változom, és ezzel változnak a szokásaim is. Sokkal erősebb lett a vízióm a feladatomról, hiszen történetmesélő vagyok, aki videóban, fotóban, írásban mesél, vagy úgy, ahogy épp kedve tartja. Nem hagyom, hogy a fókuszom lekerüljön erről. Alkotó vagyok, és nem kötözhetik meg a kezem.
Szóval a saját változásom is gyorsabb, mint valaha, és ezzel rendben vagyok. Látom a célom, látom, merre tartok, és priorizálok. Jobban, mint valaha. Mert ez tesz elégedetté. Haladok az úton, és nem térek le. Ennyire egyszerű.